2012. szeptember 10., hétfő

27.rész

~SungTae!SungTae...kelj fel.Ébredj..-szólongatott valaki lágy hangon
~Hmm?.....Wooyoung?..Aludni akarok..
~Gyere...most ne aludj.Menjünk el együtt sétálni..
~Hát....ha már ilyen szépen mondod...-mosolyodtam el,majd megöleltem...
Minden fehér volt...a fal,a föld,az ajtó és az ágy...Az ablakon keresztül a nap vakított az amúgyis világos szobába..
Mikor kiléptünk az ajtón...egy virágos mező hevert előttünk...mögötte egy magas sövény közötte ösvénnyel...
~Gyere menjünk....-indult el
~Wooyoung várj!Ne menj olyan lassan...
~Siess..-fordult hátra majd rohanni kezdett az ösvénybe..
~Ne fuss...-rohantam utána...de már elfutott...nem láttam az ösvényen...Futottam tovább~Egy ajtó?Biztos bement,máshova nem tudott.
Miután beléptem...láttam hogy a szoba tele van fehér függönyökkel,anyagokkal aggatva.
 ~Hahó...Wooyoung merre vagy?Ez nem vicces gyere elő!....-vittem ide-oda a tekintetem hátra ráakad...de nem...~Tovább kell mennem...
Kiértem a fehér "rengetegből"...
~Egy újabb ajtó...
~Wooyoung!Ha most nem jössz elő én itt hagylak....-vettem elő a durci modort hátha előjön...de semmi...tovább mentem
~SungTae!Erre!-kiáltott
~Wooyoung?..-majd rohanni kezdtem a hang irányába..Sötétt lett minden...csak tapogatóztam
~Egy kilincs!-fogtam majd majd kinyitottam...Mikor kiléptem egy régi raktár épület udvarán találtam magam...pont olyan..olyan mint....az...
~SungTae...végre ideértél...-mosolyodott el felém fordulva
~Gyere...menjünk innen...eleget sétáltunk..Kérlek..-indultam el felé
~Sajnálom...de tudd,mindig vigyázni fogok rád...-hirtelen könnyes lett a szeme..és csak nézett rám szomorú tekintettel
~Ne...-kezdtem bele...Ekkor minden sötét lett....csak egy lövést hallottam~Mi volt ez?...-amint ezt kimondtam újra világos lett...de Wooyoung ott feküdt a földön..úgy...ugyanúgy...véresen...meglőve...
Mikor kinyitottam a szemem....
.....csak a könnyem folyt...
-Wooyoung...hiányzol....
Egy darabig még feküdtem...majd elkezdtem gondolkodni..Lassan felültem,majd körbenéztem a szobában,pont úgy mint abban az álomban,csak Ő nem ült mellettem az ágy szélén....Nem sokra emlékszem....csak arra az egyre,teljesen tisztán..
Felálltam és elindultam...Mikor az ajtóhoz értem...hirtelen
-Mi volt ez?...Olyan..fura...meleg érzés....-kaptam oda a szívemhez kezem
....ekkor mintha egy kis fény...egy fény lebegne előttem...egészen pici.....Követni kezdtem
Maga a folyosó sötét volt...csak az ablakon beszűrődő fény világított...és az a kis fény mely melegséggel tölt el...
-Mi lehet ez?..-elakartam kapni....
                                                                                                                   ...de nem ment...
Tovább mentem...csak követtem a fényt....


-Olyan érzésem van mintha bízhatnék benne...mintha ismerném....
Hirtelen felgyorsult....
-Várj!Nem menj el!-rohantam utána...-Ne hagyj el újra!...
Egy kis nappali szerűségbe érkeztem...
-Hogy érzed magad?-ült nekem háttal
-MyungSoo....-de ebben a pillanatban sírva a földre rogytam
Nem láttam a könnyektől....de éreztem hogy megölel
-Nyugalom...minden rendben lesz...vigyázni fogok rád...-kezdte el simogatni a fejem
-Itt...itt volt...Vigyáz rám...Itt volt az előbb...Ő volt az a fény...de most miért tűnt el...?
-Rám hagyta azt a feladatot..hogy innen vigyázzak rád...-szorított magához erősebben
-Miért nem maradt itt?
-Csak fentről tud óvni téged...
Elmosolyodtam...majd jobban sírni kezdtem...Ott ültünk a földön...Én csak sírtam...s ő meg csak csendben ölelt és simogatta a fejem...
Közben
-Már világos van!-nézett fel az égre Sandeul
-Igen,de már látom a házat!-mutatott felé MinMi
-Akkor siessünk,mert már nagyon fáradt vagyok!.-fogta meg MinMi kezét majd gyorsabbra vették a tempót.
Beértek a házba.
-Vajon HeeGiék itt vannak?
-Nem tudom...Megnézem az emeleten..-indult el MinMi a lépcsőn
Benyitott a szobába...HeeGi és Kevin halkan szuszogtak egymás mellett az ágyon...
-Jajj ti.Miért nem takaróztok be rendesen.Hűvös van!-mondta halkan MinMi majd betakarta őket rendesen
-Na ott vannak?
-Igen...alszanak ^^
-Mi is tegyünk így...-mondta Sandeul mire MinMi csak bólintott.Kihúzták a kanapét és lefeküdtek...Hamar elnyomta őket az álom.
Eközben
-DooNa....izé most mi bajod van?
-Mi?Nekem semmi...hagyjál....
-Nem semmi!Még hátat is fordítottál!Neked mindig bajod van....-__-
~Ez hülye..-.-"...Most mit várt,ha benyög egy ilyen szöveget...azok után hogy nemrég még megakartak minket ölni..Meg még a mai nap,és akkor még csodálkozik ha inkább hátat fordítok...Meg hogy mindig bajom?Nem gondolja hogy most mennyire ideg lehetek a többiek miatt?!
-Jólvan,akkor meg se szólalj!
-Hehh?Mi bajod?-fordult felé
-Ez a bajom!-állt fel-Én normálisan viselkedek meg minden,de te...Már kezdesz felhúzni.
-Ööö....-vörösödött el teljesen DooNa
-Mi van?!
DooNa nyelt egy nagyot majd mondta
-T...Túl közel vagy...-Nagyjából olyan 10 cm-re volt egymástól a fejük
-Ö..izé...Bocsi,és azért is hogy felemeltem a hangom...-fordította el a fejét közben a tarkóját vakarta
-Nem....semmi..Bocsi hogy olyan voltam...
-Ömm éhes vagy?Mert akkor megmelegítem a kaját.
-Ühhüm...
Junhyung gyors kihúzott a szobából egyenesen a konyhába
 
DooNa utána nézett majd elmosolyodott..
-Mi?o.o...-majd gyors a szája elé kapta a kezét..-Áhh!>o<...-kezdte el magát csapkodni egy párnával...o.o
Közben HeeGi és Kevin is felébredtek..
-Felébredtél?...-mosolygott Kevin majd egy puszit nyomott a homlokára
-Ühhüm...^^
-Gyere menjünk le...
-Jó...De ahh...
-Mi az?Baj van?
-Nincsen kaja,hisz már irtó régen voltunk itt...És nekem meg korog a hasam >.<"..
-Nyugi,majd megoldjuk....-fogta meg a kezét majd leindultak
-Hmm?..-vette észre a kihúzott kanapét..majd gyorsabbra vette a tempót
-Úgylátom ők is megérkeztek..-mosolyodott el Kevin
-Igen..-törölte meg a szemét HeeGi
-Jajj,te!-ölelte át Kevin
-Olyan megkönnyebülés hogy ők itt vannak...már csak..-de itt elakadt
-Nyugi,minden rendben velük...Na de menjünk és nézzünk körbe,hátha találunk valami használhatót.
-Jó de csak csendben.Biztos nagyon fáradtak..
Közben a rendőrségen
-Jó reggelt!-ugrott oda Sohee
-Te hogy hogy itt?
-Most nem lesz semmi szabadidőd...ebben lemernék fogadni..Úgyhogy gondoltam beugrok és hozok neked egy kis kaját.
-Hát nem tagadom...De minek hoztál ilyen sok kaját?Egyáltalán minek?Miért nem eszed meg?
-Mivel tudom hogy úgysem ennél.Mikor töröd a fejed egy ügyön,nem eszel csak bedobsz egy kávét.Pedig kell a kaja,hogy legyen erőd.Sőt még csokit is hoztam,egy kis agyserkentő ^.^-mosolygott Sohee
-Mihez kezdenék én nélküled...Köszönöm..^^
-Namm viszont nekem most mennem kell.Lehet hogy később még beugrok egy kicsit.Tudom hogy nem bírja a dagadt ha itt vagyok -.-"
-Az egy barom...-súgta oda RiRin
-Vigyázz még meghallja...
-Áh nyugi!A füle nem akkora mint hátsója..x33
-Na jó,most már megyek.Szia ^^
-Szia..és köszi mégegyszer..-integetett neki
Eltelt egy kis idő..RiRin a csokit majszolta
-Ez az ügy..valami hasonlít nagyon erre..
-Sokszor voltak is kis összecsapások...
-Tudom,de a helyszín..meg ez az egész...Valahogy nem hagy nyugodni...
-Hát nem tudom,nézz meg pár régebbi aktát.
-Köszi,jó ötlet....Várjunk csak...ez...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése